Hogyan lehet ép ésszel túlélni, ha valakit kislányként elrabolnak, majd 18 éven át rendszeresen megerőszakolnak? Jaycee Lee Dugardnak sikerült a lehetetlen.
18 év után kapta vissza ellopott életét az a kislányként elrabolt fiatal nő, aki egy sufiniból és sátorból álló udvari tákolmányban szenvedte el közel két évizeden át fogvatartója rendszeres szexuálsi bántalmazásait, melynek következtében két gyermeke is született a zavaros életű férfitól. Jaycee régi, titokban vezetett naplói alapján megírt, Egy ellopot élet (A Stolen Life) címmel megjelent memoárjában részletesen beszámol a fogságban áltélt borzalmakról, remélve, hogy ezzel más áldozatokon segíthet.
Jaycee Lee Dugard 11 évesen tűnt el, majd 29 évesen talált rá a rendőrség - Fotó: Telegraph
A bájos, szőke hajú, kék szemű 11 éves Jaycee Lee Dugard 1991 júniusában reggel fél nyolc körül indult iskolába a kaliforniai South Lake Tahoe-ben. Még visszaintegetett az alig két utcányira lévő házuk előtt álló nevelőapjának, majd vidáman továbbsétált az iskolabusz felé. Semmi rosszat nem sejtett, amikor mellégurult egy leeresztett ablakú kocsi. Azt gondolván, biztosan útbaigazítást kérnek tőle, barátságosan az autó felé fordult.
Először fel sem fogta, mi történik vele...
Az ablakon kinyúlt egy kéz, a kíméletlen sokkolóisztoly pedig gyorsan megtette a hatását.
Jaycee az iskolába tartott, mikor elrabolták - Fotó: CBS News
Nevelőapja még látta, ahogy a földre zuhanó lányt gyorsan berángatták az autóba, ám hiába vette üldözőbe biciklijével, az elszáguldó kocsival szemben esélye sem volt.
Bilincsbe verve
A volánnál a sokkolópisztolyt kezelő negyvenéves Phillip Garrido ült, a hátsó ülésre pedig a valamivel fiatalabb felesége, Nancy húzta be az elkábított lányt, akit mindaddig erősen lenyomva tartott, míg két órányi autóút megtétele után haza nem értek a mintegy kétszáz kilométerre lévő, San Francisco öbölbeli Antioch-ban lévő otthonukba.
A halálra rémült kislány eleinte azt hitte, azért rabolták el, hogy majd váltságdíjat követeljenek érte, és zokokva bizonygatta, hogy a szülei nem gazdagok. A házaspárt azonban nem a pénz érdekelte: régóta kerestek egy kislányt, akin a pedofil hajlamú férj kiélheti beteges szexuális perverzióit. A kis Jaycee-t a ház hátsó udvarában álló hangszigetelt sufniba zárták, majd megbilincselték.
A kislány akkor még nem sejtette, hogy élete következő 18 évében ez a sivár, koszos tákolmány lesz az otthona, ahol a kínzó magány és a silány ételek mellett válogatott szörnyűségekben lesz része.
A sátor mögött álló sufniban tartották fogva az elrabolt lányt - Fotó: CBS News
14 és 17 évesen orvos nélkül, mocsokban szülni
A fogság első éveiben a hetente legalább három alkalommal különös kegyetlenséggel megerőszakolt, folyamatosan bilincsben tartott kislányt a mindig szem előtt tartott, készenlétben lévő sokkolópisztollyal fenyegették és azzal, hogy harapós kutyák támadnak rá, ha szökni próbálna.
Két év múlva Jaycee észrevette magán, hogy hízik. Fogalma sem volt, mi történik vele, a fogvatartóitól tudta meg, hogy terhes. A szülést az elrablói vezették le; orvosi segítség nélkül, az otthonául szolgáló koszos sufniban, borzalmas kínokat áltélve vajúdott órákon át. Attól félt, meg fog halni. Végül 14 évesen egy egészséges kislánynak adott életet. A köldökzsinórt maga Garrido vágta el.
"A szülés volt a legfájdalmasabb. De aztán megláttam őt, gyönyörű volt, és tudtam, már nem vagyok egyedül. Volt valaki, aki az enyém volt" - emlékszik vissza memoárjában Dugard.
Ettől fogva az erőszak gyakorisága némileg csökkent, Phillip pedig sűrűn fogadkozott, hogy abbahagyja a szexre kényszerítését, megváltozik, eztán családként fognak élni. 1997 novemberében azonban megszületett az akkor még mindig csak 17 éves Dugard második kislánya is. Ekkorra már valóban abbamaradt a szexuális erőszak, utolsó alkalommal akkor bántalmazta a lányt, amikor a kisebbik gyermek megfogant.
Jaycee két egészséges kislánynak adott életet ebben a sufniban - Fotó: CBS News
A fogságban tartott lány magányosságán végül a gyermekei születése enyhített, akikért az iszonyatos körülmények között is minden tőle telhetőt megtett. Egyéb készülék híján a mikróban melegített vízben fürdette a babákat, mikor pedig nagyobbak lettek, matematikára és történelemre tanította őket, annak az ötödik osztályos tudásnak a birtokában, amelyet még el tudott sajátítani az elrablása előtt.
Agymosástól a tanult tehetetlenségig
Jaycee a 18 év alatt egyszer sem próbált megszökni. Eleinte a kutyáktól, a sokkolópisztolytól és Garrido változatos fenyegetéseitől félt. Később már a gyermekeit féltette, és az éveken át tartó agymosás hatására az ismeretlen külvilágot veszélyes helynek hitte - úgy gondolta, nincs hová mennie, fogalma sem volt, hogyan boldogulhatna két kisgyermekkel odakint.
"Az úgynevezett tanult tehetetlenség volt az oka, hogy a lány egyszerűen nem látta lehetségesnek a szökést" - magyarázta későbbi terapeutája egy interjú során.
"Tizennégy éves voltam, amikor az első gyermekemet vártam Garridótól. Egyedül voltam, nem értettem, mi történik velem. Folyamatosan megerőszakolt, azt mondta, azért jó, hogy vagyok, mert így mással nem kell ezt tennie - írja emlékirataiban Jaycee. - Mikor várandós lettem, szülésről szóló filmeket kölcsönzött ki, amelyeket együtt néztünk meg. Rettegtem. Aztán ott volt a kisbabám, három évvel később pedig a másik lányom, és tudtam: nem hagyhatom el őket. Ezért nem is próbáltam menekülni."
Egy rutinellenőrzés hozott fordulatot
Garrido már hosszú ideje rajta volt a szexuális bűnelkövetők listáján, korábban elkövetett szexuális bűncselekményeiért bíróság előtt is állt már, ahol 50 év szabadságvesztésre ítélték. A büntetésnek kevesebb mint harmadát töltötte le, így csaknem 11 év után, nem sokkal Jaycee elrablását megelőzően helyezték feltételes szabadlábra. A próbaidő elvileg szigorú felügyelettel járt volna, ám az ellenőrzések minden alkalommal rendkívül hanyagok voltak, a hatóság emberei a hátsó udvarban sosem néztek szét kellő alapossággal.
Megdöbbentő tény, hogy a 18 év során összesen hatvanszor tartottak hivatalos ellenőrzést Garridónál anélkül, hogy leleplezték volna.
Még akkor sem bukott le, amikor 2006-ban az egyik szomszéd felhívta a 911-et azzal a bejelentéssel, hogy gyerekek hangját hallja a pszichotikusnak tűnő szomszédja hátsó udvarából. A seriffhelyettes ki is ment a házhoz, majd anélkül távozott, hogy egyáltalán benézett volna a hátsó udvarba, ugyanis elfogadta Garrido magyarázatát, miszerint olykor unokahúgaik vendégeskednek náluk.
Ebben a házban élt a Garrido-házaspár - Fotó: CBS News
Végül 2009-ben a berkeley-i Kalifornia Egyetem előtt egy rendőr - rutinellenőrzés során - igazoltatta az éppen vallási iratokat osztogató Garridót, akiről az adategyeztetés során kiderült, hogy erőszakos szexuális bűncselekményekért elítélt, feltételesen szabad lábra helyezett, próbaidőn lévő férfi.
Ezt követően behívták a próbaidősökkel foglalkozó felügyelői hivatalba, ahova Garrido felesége mellett elhozta az Allissa néven bemutatott Jaycee Lee Dugard-t és két közös gyermeküket is. A pártfogói felügyeletet ellátó tiszt számára gyanús lett, hogy bár a hivatalos iratok szerint a párnak nem volt gyermeke, mégis családként muatkoztak be, és saját bevallásuk szerint a fiatal nő és a két gyermek is az otthonukban élt.
A több órás beszélgetés során Jaycee kezdetben a betanított hazugságokat ismételgette, ám végül felfedte kilétét.
„Nem hittem el, hogy mindez velem történik..."
Miután a hatóságok DNS-teszttel is tisztázzák a személyazonosságát, Jaycee Lee Dugard 11 és 15 éves lányaival, 18 év rabság után végre visszatérhetett a családjához.
2011 áprilisában a házaspár mindkét tagja elismerte a bűnösségét. Phillip Garridót életfogytiglanra, de minimum 431 év börtönbünetésre ítélték, felesége szintén életfogytiglant kapott azzal, hogy legkorábban 36 év után bocsátható feltételes szabadlábra. A kaliforniai törvények alapján kegyetlen tetteikért tényleges életfogytiglant vagy halálbüntetést nem lehetett volna kiszabni rájuk.
Philip Garridót (jobbra hátul) 431 év börtönbüntetésre, feleségét pedig életfogytilganra ítélte a bíróság - Fotó: Reuters
Jaycee Lee Dugard utólag beperelte Kalifornia államot a sorozatos mulasztásokért, valamint a kiszabadításának elszalasztott lehetőségeiért. A pert nem kellett végigvinni, Kalifornia kártérítás gyanánt 20 millió dollárt ítélt meg neki, ami persze az őt ért érzelmi sérülésekért egyáltalán nem kárpótolhatja.
Mióta újra szabadon él, Jaycee végre rendes ételeket eszik, sok időt tölt lányaival és családjával a természetben, lovasterápián vesz részt. Boldogan tanult meg olyan hétköznapi dolgakat, mint az autótvezetés, a bevásárlás vagy a főzés.
A kártérítés összegéből létrehozott egy alapítványt, amely traumák túlélőinek nyújt segítséget.
Jaycee Lee Dugard 2012. március 9-én a Diane von Furstenberg díjátadón beszél New Yorkban - Fotó: Newsweek
A legutóbb vele készült riportműsorban életvidám, sokat nevető fiatal nőként már arról is beszélt, hogy idővel talán párkapcsolatra is készen áll majd. A fogságban született lányai - akiket gondosan óv a nyilvánosságtól - már főiskolára járnak.
„Nem hittem el, hogy mindez velem történik, és nem értem, hogyan nem őrültem bele ebbe az egészbe. Próbálok a szívemben gyűlölet nélkül élni, nem akarok ártani Garridónak és Nancynek, noha elrabolták tőlem az életem" - meséli Jaycee, aki memoárjában részletesen beszámol a rabságban töltött 18 évről, azt szeretné ugyanis, ha történetével segíthetne másoknak is. Be akarja bizonyítani az embereknek, hogy - bár olykor úgy érezzük, nincs kiút - a szörnyűségeken felül lehet kerekedni, és túl lehet élni azokat.
Györgyi Mónika
