Etan Patz története minden szülő rémálma. A hatéves kisfiú 1979 májusában iskolába indult, de soha többé nem látta senki. Egészen 2012-ig nem lehetett tudni, mi történt vele.
Etan Patz - Fotó: CNN
A fiú eltűnése megrázta a világot, minden korábbi ügynél nagyobb visszhangot keltett: ő volt az első, akinek az arca a tejesdobozokon is megjelent, az ő elrablása után kezdtek el igazán rettegni a szülők, az ő esete változtatta meg azt eltűnt gyermekek utáni nyomozás menetét, és négy évvel később az ő eltűnésének napját, május 25-ét nyilvánította az eltűnt gyermekek napjává Ronald Reagan. A kis Etan szívszorító tragédiája hívta fel a figyelmet a gyermekek fokozott veszélyeztetettségére.
A leghíresebb eltűnt gyerek
Etan Patz szüleivel és két testvérével New Yorkban, Manhattan Soho negyedében élt. Az akkor 6 éves kisfiú 1979. május 25-én kikönyörögte, hogy aznap hadd menjen egyedül iskolába. Édesanyja a biztonság kedvéért egy darabig elkísérte, majd elváltak újtaik.
Etannek már csupán 45 métert kellett volna megtennie az iskolabuszig. Anyja ekkor látta utoljára.
Végztes hibát követett el a kisfiú tanárnője, aki észrevette ugyan, hogy Etan aznap nem ment iskolába, mégsem hívta fel a szülőket, hogy megkérdezze, mi történt, így ők csak délután tudták meg, hogy reggel 8 óra óta senki sem látta a fiukat.
A halálra rémült anya értesítette a rendőrséget, a nyomozók pedig nagy erőkkel megkezdték a keresést. Nyomozókutyákkal járták az utcákat, az egész környéket és a környező épületeket átkutatták, Manhattan felett helikopterek köröztek. A rendőrség a tévén keresztül a lakosság segítségét is kérte, ám a rengeteg hívás közül egy sem bizonyult értékelhetőnek, így az ügy körüli nagy nyilvánosság sem vezette eredményre a nyomozást.
A kisfiú eltűnése sokáig lázban tartotta az embereket: Etan arcképével lehetett találkozni mindenütt, ő volt az első gyermek, akiknek a fotója a tejesdobozokon is megjelent.
Ám nyom híján a rendőrség idővel félretette az ügyet, a gyermek után csak egy nyitott akta maradt, és egészen 1982-ig semmi előrelépés nem történt az ügyben.
A rendőrség nagy erőkkel kereste az eltűnt kisfiút - Fotó: New York Times
Első gyanúsított: Jose Antonio Ramos
1982-ben azonban felkeltette a rendőrség érdeklődését egy férfi, akit ugyan más ügyben tartóztattak le Bronxban, de azt gyanították, hogy köze lehet a kis Etan Patz eltűnéséhez. Jose Antonio Ramos akkoriban egy csatornában élt, a holmiját átkutatva a rendőrség rengeteg képet talált kisfiúkról, akik Etanhez hansolóan szőke hajúak, és kék szeműek voltak.
A férfi tagadta, hogy bármi köze lenne a gyerekrabláshoz, ám beismerte, hogy ismeri az eltűnt kisfiút és édesanyját. A szembesítés során az anya könnyek között mondta el, hogy valóban találkozott már Ramosszal, de bizonyíték továbbra sem volt a férfi ellen.
Néhány évvel később jelentkezett a rendőrségen egy család, akik egy polaroid képet mutattak Ramosról és egy tiniről. A fotót az FBI kielemezte, megvizsgálták Etan szüleinek tinédzserkori képeit, ezek alapján generáltak egy fotót, hogy hozzávetőlegesen hogy nézhet ki kamaszként Etan Patz. A polaroid fotó, és a generált kép szinte ugyanazt az embert mutatta, ám hamarosan bebizonyosodott, hogy a hasonlóság ellenére biztosan nem Etan volt a fotón látható tinédzser. Az esetet megoldani akaró nyomozók, ügyészek továbbra is keményen dolgoztak azon, hogy a férfi ellen vádat emelhessenek. Sokáig eredménytelenül.
Évtizedekig eredménytelen volt a nyomozás - Fotó: New York Times
Pedro Hernandez
Egészen 2012-ig nem történt előrelépés az ügyben. Ekkor azonban jelentkezett egy férfi, akinek egy megoldatlan bűnesetekről szóló tévéműsor eszébe jutatta, hogy sógora korábban neki és többeknek elismerte a gyermek megölését, de akkoriban nem vették komolyan az ittas férfi szavait.
Így került a rendőrség látóterébe az akkor 56 éves Pedro Hernandez, akiről kiderült, hogy a kisfiú eltűnésének napján a rendőrök már kihallgatták, hiszen a gyerek gyakran elment a sarki italbolt előtt, ahol a férfi dolgozott.
A kihallgatás során - a bűntény elkövetésekor mindössze 18 éves férfi - 2012 májusában beismerő vallomást tett.
Pedro Hernandez - Fotó:Louis Lanzano, Daily Mail
Bűnös van, holttest nincs
A férfi elmondta, hogy az iskolabusz megállójánál lévő italboltból jól ki tudta figyelni a gyereket. Aznap - amikor Etan először ment egyedül az iskolabuszhoz -, a férfi egy üdítőt ajánlva az üzlet alagsorába csalta a fiút, ahol megfojtotta. Állítása szerint a kisfiú holttestét szemeteszsákba tette, majd a zsákot egy olyan dobozba rakta, melyet az üzletből egyenesen a hulladékfeldolgozóba szállítottak.
A férfi nem tudott világos magyarázatot adni tettére; valószínűsíthető, hogy nem ferde hajlam, hanem a bűncselekmény kitervelésének és megvalósításának izgalma vezérelhette.
"Valami megszállt engem abban a pillanatban" - állította Pedro Hernandez.
Ügyvédei szerint azonban a vallomás csupán egy zavart, majdhogynem szellemi fogyatékosnak mondható férfi morbid képzelgése volt. A védelem arra hivatkozott, hogy védencük mentálisan nem teljesen ép, hisz a vádlott IQ-ja alig 70 pont - csupán az emberiség 2%-ánál mérnek ennyit, a 100 alatti érték már az átlagosnál alacsonyabbnak tekinthető -, és keveri a képzelgéseit a valós élményekkel. Hivatkoztak arra, hogy a vádlottnál skizotipikus személyiségzavart diagnosztizáltak, és éveken át antipszichotikus szereket szedett.
Az 1979 májusában eltűnt hatéves kisfiú holtteste sosem került elő.
Pedro Hernandez a bíróság előtt - Fotó:Steven Hirsch, Daily Mail
38 évvel a gyilkosság után, 2017 februárjában a New York-i bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte Pedro Hernandezt. Cyrus Vance, Manhattan kerületi ügyésze elégedetten fogadta az ítéletet, és
az elmúlt évtizedek legfontosabb feladatának nevezte az ügy megoldását.
"Hálás vagyok, mert az ítélet azt tükrözi, amit magam is nagyon régóta tudni vélek" - nyilatkozta a Daily Mailnek Stan Patz, a 38 éve halott kisfiú megtört édesapja, aki a bíróságon sírva is fakadt, amikor végre kihirdették a férfi bűnösségét. Hernandez rezzenéstelen arccal vette tudomásul az ítéletet.
Györgyi Mónika